Magyar

Énekek éneke 1

Az énekek éneke és a menyasszony vágyakozása 1–4

1
Énekek éneke, mely Salamoné.
2
Csókoljon meg engem az õ szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az õ ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, elõszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.

Önismeret és szépség 5–6

5
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szõnyegei.
6
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szõlõknek õrizõjévé tettek engem, - a magam szõlõjét nem õriztem.

Hol legelteti nyáját a szerelmes 7–8

7
Mondd meg nékem, [te,] a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jõjj ki a nyájnak nyomdokain, és õrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.

A menyasszony szépségének dicsérete 9–11

9
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10
Szépek a te orczáid a [halántékra való] lánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstbõl csinált gyöngyökkel.

Kölcsönös gyönyörűség és szeretet 12–14

12
Mikor a király az õ asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tõlem.
13
[Olyan] az én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14
[Mint] az Engedi szõlõiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.

Kölcsönös csodálat és szeretetre épült otthon 15–17

15
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16
Ímé, te [is] szép vagy én szerelmesem, gyönyörûséges, és a mi nyoszolyánk zöldellõ.
17
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.

Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs