Zsoltárok 60
Panasz és könyörgés a helyreállításért 1–7
1
Az éneklõmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja;
2
Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret.
3
Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
4
Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
5
A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
6
Adtál a téged félõknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. Szela.
7
Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
Isten szuverenitásának kijelentése 8–10
8
Az õ szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
9
Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelõm.
10
Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
Megújult könyörgés a győzelemért 11–14
11
Kicsoda vezet engem az erõs városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
12
Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
13
Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
14
Istennel gyõzedelmet nyerünk, s õ tapodja el ellenségeinket.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs
Study note