TRV
Jób 39:9-25
9
A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
10
Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
11
A hegyeken szedeget, az õ legelõjén mindenféle zöld [gazt] felkeres.
12
Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
13
Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
14
Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
15
Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérûdre betakarítja?
16
Vígan [leng] a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
17
Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
18
És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
19
Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
20
Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
21
De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
22
Te adsz-é erõt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
23
Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicsõ, félelmetes!
24
[Lábai] vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
25
Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elõl;
Settings