Jób 39:30
30. vers megjelenítése a környező szövegkörnyezettel.
27
Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
28
A trombitaszóra nyerítéssel felel; messzirõl megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
29
A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, [és] kiterjeszti szárnyait dél felé?
30
A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
31
A kõsziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetõkön.
32
Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
33
Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott [terem.]
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs