Ugrás a tartalomhoz

Bibliai versek erről: Select Readings

802 vers · 47 szempont

Kulcsfontosságú bibliai versek

Szűrés könyv szerint
  1. Küldének azért a testvérek õ hozzá, mondván: Uram, ímé, a kit szeretsz, beteg.

  2. Bethánia pedig közel vala Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamatnyira;

  3. És a zsidók közül sokan mentek vala Márthához és Máriához, hogy vigasztalják õket az õ testvérök felõl.

  4. Mártha azért, a mint hallja vala, hogy Jézus jõ, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala.

  5. Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.

  6. De most is tudom, hogy a mit csak kérsz az Istentõl, megadja néked az Isten.

  7. Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred.

  8. Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.

  9. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;

  10. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?

  11. Monda néki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, a ki e világra jövendõ vala.

  12. És a mint ezeket mondotta vala, elméne, és titkon szólítá az õ testvérét Máriát, mondván: A Mester itt van és hív téged.

  13. Mihelyt ez hallá, felkele hamar és hozzá méne.

  14. Jézus pedig nem ment vala még be a faluba, hanem azon a helyen vala, a hová Mártha elébe ment vala.

  15. A zsidók azért, a kik õ vele otthon valának és vigasztalák õt, látván, hogy Mária hamar felkél és kimegy vala, utána menének, ezt mondván: A sírhoz megy, hogy ott sírjon.

  16. Mária azért, a mint oda ére, a hol Jézus vala, meglátván õt, az õ lábaihoz esék, mondván néki: Uram, ha itt voltál volna, nem halt volna meg az én testvérem.

  17. Jézus azért, a mint látja vala, hogy az sír és sírnak a vele jött zsidók [is,] elbúsula lelkében és igen megrendüle.

  18. És monda: Hová helyeztétek õt? Mondának néki: Uram, jer és lásd meg!

  19. Könnyekre fakadt Jézus.

  20. Mondának azért a zsidók: Ímé, mennyire szerette õt!

  21. Némelyek pedig mondának közülök: Nem megtehette volna-é ez, a ki a vaknak szemét felnyitotta, hogy ez ne haljon meg?

  22. Jézus pedig újra felindulva magában, oda megy vala a sírhoz. Az pedig egy üreg vala, és kõ feküvék rajta.

  23. Monda Jézus: Vegyétek el a követ. Monda néki a megholtnak nõtestvére, Mártha: Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos.

  24. Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsõségét?

  25. Elvevék azért a követ onnan, a hol a megholt feküszik vala. Jézus pedig felemelé szemeit az égre, és monda: Atyám, hálát adok néked, hogy meghallgattál engem.