God

Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem.

A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem?

Noha olyanná lettem, mint a füstön levõ tömlõ; a te rendeléseidrõl el nem feledkezem.

Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözõim felett?

Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.]

Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem!

Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat.

A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megõrizhessem a te szádnak bizonyságait.

Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben.

Nemzedékrõl nemzedékre van a te igazságod, te erõsítetted meg a földet és áll az.

A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál.

Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörûségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban.

Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem.

Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem.

Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek.

Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa.

Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!

Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok.

Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim.

Elõrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra.

Minden gonosz ösvénytõl visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet.

Nem távoztam el a te ítéleteidtõl, mert te oktattál engem.

Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak!

A te határozataidból leszek értelmes, gyûlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét.

Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit.