Énekek éneke5

A király hívása a meghittségre

Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem,

Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala,

[Felelék én:] Levetettem ruhámat,

Az én szerelmesem kezét benyujtá az [ajtónak] hasadékán,

Felkelék én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam,

Megnyitám az én szerelmesemnek;

Megtalálának engem az õrizõk, a kik a várost kerülik,

Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai,

Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett,

Az én szerelmesem fejér és piros,

Az õ feje, [mint a] választott drága megtisztított arany;

Az õ szemei mint a vízfolyás mellett való galambok,

Az õ orczája hasonlatos a drága füveknek táblájához,

Az õ kezei aranyhengerek;

Az õ szárai márványoszlopok;

Az õ ínye édességek,

Use ← → arrow keys to navigate