Zsoltárok90

Isten, a mi örök menedékünk

1
Mózesnek, az Isten emberének imádsága.
2
Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten.

Az emberi élet rövidsége

3
Te visszatéríted a halandót a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza embernek fiai!
4
Mert ezer esztendõ annyi elõtted, mint a tegnapi nap, a mely elmúlt, és mint egy õrjárási idõ éjjel.
5
Elragadod õket; [olyanokká] lesznek, [mint az] álom; mint a fû, a mely reggel sarjad;
6
Reggel virágzik és sarjad, [és] estvére elhervad és megszárad.

A halandóság a bűn következménye

7
Bizony megemésztetünk a te haragod által, és a te búsulásod miatt megromlunk!
8
Elédbe vetetted a mi álnokságainkat; titkos bûneinket a te orczádnak világa elé.
9
Bizony elmúlik minden mi napunk a te bosszúállásod miatt; megemésztjük a mi esztendeinket, mint a beszédet.
10
A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendõ, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk.
11
Ki tudhatja a te haragodnak erejét, és a te félelmetességed szerint való bosszúállásodat?

Imádság bölcsességért és irgalomért

12
Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk.
13
Térj vissza Uram! meddig késel? és könyörülj a te szolgáidon.
14
Jó reggel elégíts meg minket a te kegyelmeddel, hogy örvendezzünk és vígadjunk minden mi idõnkben.
15
Vidámíts meg minket a mi nyomorúságunk napjaihoz képest, az esztendõkhöz képest, a melyekben gonoszt láttunk.
16
Láttassék meg a te mûved a te szolgáidon, és a te dicsõséged azoknak fiain.
17
És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá!
Use ← → arrow keys to navigate
Settings

Reading Style

Typeface

Font Size 19px

Reading Width 45 chars

Options