Skip to content
Zsoltárok 39:8-12

Reménység Istenben fenyíték idején

Zsoltárok 39:8-12
8
Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.
9
Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!
10
Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.
11
Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.
12
Mikor a bûn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az õ szépségét. Bizony merõ hiábavalóság minden ember. Szela.

Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs