Náhúm 1:5-9
5
A hegyek reszketnek elõtte, és a halmok szétmállanak. Tekintetétõl megrendül a föld, és a világ, és minden, a mi rajta él.
6
Ki állhatna meg haragja elõtt, és ki birhatná ki búsulásának tüzét? Heve szétfoly, mint a láng, és a kõszálak is szétporlanak tõle.
7
Jó az Úr, erõsség a szorongatás idején, és õ ismeri a benne bízókat.
8
De gáttörõ árvízként pusztít annak helyén, és gyûlölõit setétség üldözi.
9
Mit koholtok az Úr ellen? Elpusztít õ, nem lészen kétszer veszedelem.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs