Lukács 2:30
30. vers megjelenítése a környező szövegkörnyezettel.
27
És õ a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülõi, hogy õ érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,
28
Akkor õ karjaiba vevé õt, és áldá az Istent, és monda:
29
Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:
30
Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,
31
A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;
32
Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsõségére.
33
József pedig és az õ anyja csodálkozának azokon, a miket õ felõle mondottak.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs