Jeremiás siralmai 3:1-15

Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az õ haragjának vesszeje miatt.

Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.

Bizony ellenem fordult, [ellenem] fordítja kezét minden nap.

Megfonnyasztotta testemet és bõrömet, összeroncsolta csontjaimat.

[Erõsséget] épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.

Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.

Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.

Sõt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.

Elkerítette az én útaimat terméskõvel, ösvényeimet elforgatta.

Ólálkodó medve õ nékem [és] lesben álló oroszlán.

Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!

Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!

Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.

Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.

Eltöltött engem keserûséggel, megrészegített engem ürömmel.