Az isteni fenyítés áldásai

17

Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad!

18

Mert õ megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak.

19

Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged.

20

Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektõl.

21

A nyelvek ostora elõl rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik.

22

A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz.

23

Mert a mezõn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled.

24

Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt.

25

Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezõn a fû.

26

Érett korban térsz a koporsóba, a mint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona.

27

Ímé ezt kutattuk mi ki, így van ez. Hallgass erre, jegyezd meg magadnak.