Jeremiás 22:20-30
20
Menj fel a Libánonra és kiálts, és a Básánon emeld fel szódat és kiálts az Abarimról, mert szeretõid mind tönkre jutottak.
21
Szóltam néked, mikor jól volt dolgod, [de] ezt mondottad: Nem hallom. Ifjúságodtól fogva ez a te szokásod, hogy nem hallgattad az én szómat!
22
Minden pásztorodat szél emészti meg, és a szeretõid rabságra mennek; akkor szégyent vallasz majd és pironkodol minden gonoszságodért.
23
Te, a ki a Libánonon lakozol, a czédrusfákon fészkelsz: hogy fogsz majd nyögni, mikor fájdalmak lepnek meg, a gyermekszülõ vajudása?
24
Élek én, azt mondja az Úr, hogy ha Kóniás; Joákimnak, a Júda királyának fia pecsétgyûrû volna is az én jobbkezemben: mindazáltal onnan lerántanálak.
25
És odaadlak téged a te lelked keresõinek kezébe, és azoknak kezébe, a kiknek tekintetétõl félsz, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe és a Káldeusoknak kezébe.
26
És elvetlek téged és a te anyádat, a ki szûlt téged, idegen földre, a melyben nem születtetek, és ott haltok meg.
27
És nem jõnek vissza arra a földre, a melyre az õ lelkök visszajõni kivánkozik.
28
Avagy útálatos és elromlott edény-é ez a férfiú, ez a Kóniás, avagy oly edény-é, amelyben semmi gyönyörûség nincsen? Miért lökték el õt és az õ magvát, és dobták olyan földre, a melyet õk nem ismernek?
29
Föld, föld, föld! halld meg az Úrnak szavát!
30
Ezt mondja az Úr: Írjátok fel ezt a férfiút, mint gyermektelent, mint olyan embert, a kinek nem lesz jó elõmenetele az õ idejében; mert senkinek, a ki az õ magvából a Dávid székében ül, nem lesz jó állapotja, és nem uralkodik többé Júdában.
Settings