Skip to content

Bibliai versek erről: Tabernacle

465 vers · 94 szempont

Kulcsfontosságú bibliai versek

Szűrés könyv szerint
  1. Ha pedig a felhõ nem szálla fel, õk sem indulának el, míg csak fel nem szálla.

  2. Mert az Úrnak felhõje vala a hajlékon nappal, éjjel pedig tûz vala azon, az Izráel egész háznépének láttára, egész utazásuk alatt.

  3. Szólítá Mózest és beszéle vele az Úr a gyülekezet sátorából, mondván:

  4. Vevé Mózes a kenetnek olaját is, és megkené a hajlékot minden bennevalóval egybe, és felszentelé azokat.

  5. Így tartsátok vissza Izráel fiait az õ tisztátalanságuktól, hogy meg ne haljanak az õ tisztátalanságuk miatt, megfertõztetvén az én hajlékomat, a mely közöttök van.

  6. És monda az Úr Mózesnek: Szólj a te atyádfiának, Áronnak, hogy ne menjen be akármikor a szenthelyre a függönyön belül a fedél elé, a mely a láda felett van, hogy meg ne haljon, mert felhõben jelenek meg a fedél felett.

  7. És ölje meg a bûnért való áldozati bakot, a mely a népé, és vigye be annak vérét a függönyön belõl, és úgy cselekedjék annak vérével, a mint a tuloknak vérével cselekedett: hintse ugyanis azt a fedélre és a fedél elé.

  8. Így szerezzen engesztelést a szenthelynek Izráel fiainak tisztátalanságai és vétkei miatt; mindenféle bûnei miatt; így cselekedjék a gyülekezet sátorával is, a mely közöttök van, az õ tisztátalanságaik közepette.

  9. Senki se legyen a gyülekezet sátorában, a mikor bemegy a szenthelybe, hogy engesztelést szerezzen, egészen az õ kijöveteléig; és végezzen engesztelést magáért, házanépéért, és Izráelnek egész gyülekezetéért.

  10. Azután menjen ki az oltárhoz, a mely az Úr elõtt van, és végezzen engesztelést azért is; vegyen ugyanis a tuloknak vérébõl és a baknak vérébõl, és kenje meg az oltárnak szarvait köröskörül.

  11. És hintsen arra a vérbõl az õ újjával hétszer; így tegye tisztává, és így szentelje meg azt Izráel fiainak tisztátalanságaitól.

  12. Miután pedig elvégezi a szenthelyért, a gyülekezet sátoráért és az oltárért való engesztelést; hozza elõ az élõ bakot.

  13. És nem viszi azt a gyülekezet sátorának nyílásához, hogy áldozattal járuljon az Úrhoz, az Úrnak hajléka elõtt: vérontásul tulajdoníttassék az annak az embernek; vért ontott, töröltessék ki azért az ilyen ember az õ népe közûl:

  14. Szóla pedig az Úr Mózesnek a Sinai pusztájában, a gyülekezet sátorában, a második hónapnak elsején, az Égyiptom földébõl való kijövetelök után a második esztendõben, mondván:

  15. Hanem a lévitákat rendeld a bizonyság hajlékához, és minden edényéhez, és minden ahhoz valókhoz; õk hordozzák a hajlékot, és annak minden edényét, és õk szolgáljanak mellette, és a hajlék körül táborozzanak.

  16. És mikor a hajléknak elébb kell indulni, a léviták szedjék azt szét, mikor pedig megáll a hajlék, a léviták állassák azt fel, az idegen pedig, a ki oda járul, meghaljon.

  17. A léviták pedig tábort járjanak a bizonyság hajléka körül, hogy ne legyen harag Izráel fiainak gyülekezetén; és megtartsák a léviták a bizonyság hajlékának õrizetét.

  18. Hozd elõ Lévi törzsét, és állassad Áron pap elé, hogy szolgáljanak néki.

  19. És ügyeljenek az õ ügyére, és az egész gyülekezet ügyére a gyülekezet sátora elõtt, hogy végezhessék a hajlék körül való szolgálatot.

  20. Ügyeljenek pedig a gyülekezet sátorának minden eszközére is, és Izráel fiainak ügyeire is, hogy végezhessék a hajlék körül való szolgálatot.

  21. Áront pedig és az õ fiait rendeld [föléjök,] hogy õrizzék az õ papságukat; és ha idegen járulna oda, haljon meg.

  22. A Gersoniták nemzetségei a hajlék megett járjanak tábort nyugot felõl.

  23. A Kéhát fiainak nemzetségei a hajlék oldala mellett dél felõl járjanak tábort.

  24. És a Mérári nemzetségének, az õ atyái háznépének fejedelme [legyen] Suriel, az Abihail fia; a hajléknak észak felõl való oldala mellett járjanak tábort.

  25. Áron és az õ fiai pedig, mikor indulni akar a tábor, menje[nek] be, és vegyék le a takaró függönyt, és takarják be azzal a bizonyság ládáját.