God

Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!

Grádicsok éneke.

Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgõ szavamra!

Ha a bûnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!

Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!

Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az õ igéretében.

[Várja] lelkem az Urat, jobban, mint az õrök a reggelt, az õrök a reggelt.

Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bõséges nála a szabadítás!

Meg is szabadítja õ Izráelt minden õ bûnébõl.

Grádicsok éneke; Dávidtól. Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erõmet haladó csodadolgok után;

Bízzál Izráel az Úrban mostantól fogva mindörökké!

Grádicsok éneke.

A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tõn a Jákób Istenének:

Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!

Hadd menjünk be az õ hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!

Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!

Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!

Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétõl!

Hûséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;

Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom õket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.

Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:

Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;

Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;

Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.

Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.