- English
- King James KJV
- Complete Jewish CJB
- World English WEBM
- Berean Standard BSB
- American Standard ASV
- Geneva GNV
- Young's Literal YLT
- Douay-Rheims DRC
- International
- Shqip ALB
- العربية SVD
- বাংলা BN-IRV
- မြန်မာ Judson
- 简体文 CUV-S
- 繁體中文 CUV-T
- Čeština BKR
- Nederlands STVE
- Français LSG
- Deutsch SCH
- Ελληνικά Vamvas
- ગુજરાતી GU-IRV
- Hausa HCB
- עברית Hebrew
- हिन्दी HCV
- Magyar KAROLI
- Bahasa Indonesia INDO-TB
- Italiano Diodati
- 日本語 Kougo
- 한국어 Korean
- മലയാളം MAL
- मराठी MRCV
- Norsk DNB
- فارسی OPV
- Polski BG
- Português Almeida
- Română Cornilescu
- Русский Synodal
- Español RVG
- Kiswahili Neno
- Svenska SV1917
- Tagalog TAG-ADB
- தமிழ் TCV
- తెలుగు TSA
- ภาษาไทย THAI-KJV
- Українська Ohienko
- Tiếng Việt CADMAN
- Yorùbá YCB
Zsoltárok74
Listen to this chapter
0:00
0:00
Panasz Isten elhagyása miatt
1
Aszáf tanítása.
2
Emlékezzél meg a te gyülekezetedrõl, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részérõl, a Sion hegyérõl, a melyen lakozol!
3
Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen!
Az ellenség megszentségteleníti a szentélyt
4
Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tûzték fel jelekké.
5
Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdõnek sûrû fáira.
6
Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és põrölyökkel.
7
Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertõztették.
8
Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel õket mindenestõl! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban.
9
Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart [ez?]
10
Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet?
11
Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? [Vond] ki kebeledbõl: végezz!
Isten régi hatalmának felidézése
12
Pedig Isten az én királyom eleitõl fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette.
13
Te hasítottad ketté a tengert erõddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben.
14
Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek.
15
Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat.
16
Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot.
17
Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad.
Sürgős könyörgés Isten cselekvéséért
18
Emlékezzél meg errõl: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet.
19
Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetérõl ne feledkezzél meg végképen!
20
Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal.
21
A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szûkölködõ dicsérje a te nevedet.
22
Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond!
23
Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik!
Use ← → arrow keys to navigate
Settings
Reading Style
Typeface
Font Size px
Reading Width chars
Options
Study Note