Zsoltárok 54
Dávid könyörgése nyomorúságában 1–5
1
Az éneklõmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása;
2
Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid?
3
Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
4
Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
5
Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. Szela.
Bizonyosság Isten segítségében 6–7
6
Ímé, Isten segítõm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
7
Bosszút áll az utánam leselkedõkön; a te igazságod által rontsd meg õket.
Dicséretre és hálaadásra tett fogadalom 8–9
8
Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
9
Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs
Study note