Magyar

Zsoltárok 5

Reggeli imádság Isten figyelméért 1–4

1
Az éneklõmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára.
2
Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
3
Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
4
Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.

Isten szentsége és a gonoszság gyűlölete 5–7

5
Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
6
Nem állhatnak meg szemeid elõtt a kevélyek, gyûlölsz te minden bûnt cselekedõt.
7
Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.

A zsoltáros igaz közeledése 8–9

8
Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
9
Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd elõttem a te útadat!

Az ellenségek álnoksága 10–11

10
Mert nincsen az õ szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az õ torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
11
Kárhoztasd õket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el õket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.

Bizalom Isten oltalmában 12–13

12
És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod õket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.
13
Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.

Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs