- English
- King James KJV
- Complete Jewish CJB
- World English WEBM
- Berean Standard BSB
- American Standard ASV
- Geneva GNV
- Young's Literal YLT
- Douay-Rheims DRC
- International
- Shqip ALB
- العربية SVD
- বাংলা BN-IRV
- မြန်မာ Judson
- 简体文 CUV-S
- 繁體中文 CUV-T
- Čeština BKR
- Nederlands STVE
- Français LSG
- Deutsch SCH
- Ελληνικά Vamvas
- ગુજરાતી GU-IRV
- Hausa HCB
- עברית Hebrew
- हिन्दी HCV
- Magyar KAROLI
- Bahasa Indonesia INDO-TB
- Italiano Diodati
- 日本語 Kougo
- 한국어 Korean
- മലയാളം MAL
- मराठी MRCV
- Norsk DNB
- فارسی OPV
- Polski BG
- Português Almeida
- Română Cornilescu
- Русский Synodal
- Español RVG
- Kiswahili Neno
- Svenska SV1917
- Tagalog TAG-ADB
- தமிழ் TCV
- తెలుగు TSA
- ภาษาไทย THAI-KJV
- Українська Ohienko
- Tiếng Việt CADMAN
- Yorùbá YCB
Zsoltárok 73:17-26
17
Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18
Bizony síkos földön helyezted el õket; pusztaságokra vetetted ki õket.
19
Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstõl.
20
Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, [úgy ]veted meg képöket.
21
Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22
Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
23
De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24
Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsõségbe fogadsz be engem.
25
Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26
Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kõsziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
Settings