TRV
Zsoltárok 35:7-16
7
Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
8
Érje õt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
9
Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
10
Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erõsebbtõl, a szegényt és szûkölködõt az õ megrablójától.
11
Erõszakos tanúk állnak elõ; azt kérdezik tõlem, a mirõl nem tudok.
12
Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
13
Pedig én az õ betegségökben gyászba öltöztem, bõjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
14
Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem [érte;] mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
15
Õk pedig örültek az én bukásomon és összegyûltek; összegyûltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
16
Ingyenélõk léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
Settings