Zsoltárok 17:8-15

Zsoltárok 17:8-15

8
Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet.
9
A gonoszok elõl, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elõl, a kik lelkendezve vesznek körül engem.
10
Megkövéredett szívöket elzárták, szájokkal kevélyen szólanak.
11
Körülvettek most minket mentünkben; szemeiket ránk szegzik, hogy földre terítsenek.
12
Hasonlók az oroszlánhoz, a mely zsákmányra szomjaz, és a rejtekhelyen ülõ oroszlánkölyökhöz.
13
Kelj fel, oh Uram! Szállj vele szembe, terítsd le õt, szabadítsd meg lelkemet a gonosztól fegyvereddel;
14
Az emberektõl, oh Uram, kezeddel, a világ embereitõl! Az õ osztályrészük az életben van; megtöltötted hasukat javaiddal, bõvölködnek fiakkal, a miök pedig marad, gyermekeikre hagyják.
15
Én igazságban nézem a te orczádat, megelégszem a te ábrázatoddal, midõn felserkenek.
Teljes Fejezet Olvasása 17
Settings

Reading Style

Typeface

Font Size 19px

Reading Width 45 chars

Options