Zsoltárok 119:4-23
4
Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megõrizzük.
5
Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megõrzésére!
6
Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
7
Hálát adok néked tiszta szívbõl, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
8
A te rendeléseidet megõrzöm; soha ne hagyj el engem!
9
Mi módon õrizheti meg tisztán az ifjú az õ útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
10
Teljes szívbõl kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
11
Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
12
Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
13
Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
14
Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
15
A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
16
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el.
17
Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
18
Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
19
Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tõlem a te parancsolataidat.
20
Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
21
Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
22
Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megõriztem a te bizonyságaidat!
23
Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidrõl gondolkodik.
Settings