KÓF: Sürgető könyörgés és hajnali elmélkedés

Zsoltárok 119:145-152

145

Teljes szívbõl kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet.

146

Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megõrzöm a te bizonyságaidat.

147

Hajnal elõtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.

148

Szemeim megelõzik az éjjeli õrséget, hogy a te beszédedrõl gondolkodjam.

149

Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint!

150

Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtõl messze távoztak.

151

Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság.

152

Régtõl fogva tudom a te bizonyságaid felõl, hogy azokat örökké állandókká tetted.