Zsoltárok 129
Izráel kitartása a nyomorúságban 1–4
1
Grádicsok éneke. Sokat szorongattak engem ifjúságom óta! mondja most Izráel.
2
Sokat szorongattak engem ifjúságom óta, még sem bírtak velem.
3
Szántók szántottak hátamon, hosszúra nyujtották barázdáikat.
4
Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét.
Könyörgés Sion ellenségeinek ítéletéért 5–8
5
Megszégyenülnek és hátraszorulnak mindazok, a kik gyûlölik a Siont.
6
Olyanok lesznek, mint a háztetõn a fû, a mely kiszárad, mielõtt letépnék.
7
A melyet sem arató nem szed markába, sem kévekötõ az ölébe.
8
Az átutazók se mondják: Az Úr áldása rátok! Áldunk benneteket az Úrnak nevében!
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs
Study note