Zsoltárok 41:7-12
7
Ha látogatni jön [be valaki,] hiábavalóságot beszél; szíve álnokságot gyûjt össze magának, kimegy az utczára [és] beszél.
8
Minden gyûlölõm együtt suttog reám, gonoszat koholnak ellenem:
9
Istennek átka szállott õ reá, s mivelhogy benne fekszik, nem kél fel többé!
10
Még az én jóakaróm is, a kiben bíztam, a ki kenyeremet ette, fölemelte sarkát ellenem.
11
De te Uram, könyörülj rajtam és emelj föl engemet, hadd fizessek meg nékik!
12
Abból tudom meg, hogy kedvelsz engemet, ha ellenségem nem ujjong felettem;
Settings