TRV
Zsoltárok 22:1-11
1
Az éneklõmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára.
2
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava.
3
Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam.
4
Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol.
5
Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad õket.
6
Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg.
7
De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata.
8
A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket:
9
Az Úrra bízta magát, mentse meg õt; szabadítsa meg õt, hiszen gyönyörködött benne!
10
Mert te hoztál ki engem az anyám méhébõl, [és ]biztattál engem anyámnak emlõin.
11
Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétõl fogva te voltál Istenem.
Settings