TRV
Példabeszédek 1:20-31
20
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az õ szavát.
21
Lármás utczafõkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az õ beszédit.
22
Míglen szeretitek, oh ti együgyûek az együgyûséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyûlölik a balgatagok a tudományt?!
23
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24
Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljõ az, a mitõl féltek.
27
Mikor eljõ, mint a vihar, az, a mitõl féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljõ ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29
Azért hogy gyûlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31
Esznek azért az õ útjoknak gyümölcsébõl, és az õ tanácsokból megelégednek.
Settings