János 11:11-29
11
Ezeket mondá; és ezután monda nékik: Lázár, a mi barátunk, elaludt; de elmegyek, hogy felköltsem õt.
12
Mondának azért az õ tanítványai: Uram, ha elaludt, meggyógyul.
13
Pedig Jézus annak haláláról beszélt; de õk azt hitték, hogy álomnak alvásáról szól.
14
Ekkor azért nyilván monda nékik Jézus: Lázár megholt.
15
És örülök, hogy nem voltam ott, ti érettetek, hogy higyjetek. De menjünk el õ hozzá!
16
Monda azért Tamás, a ki Kettõsnek mondatik, az õ tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele.
17
Elmenvén azért Jézus, úgy találá, hogy az már négy napja vala sírban.
18
Bethánia pedig közel vala Jeruzsálemhez, mintegy tizenöt futamatnyira;
19
És a zsidók közül sokan mentek vala Márthához és Máriához, hogy vigasztalják õket az õ testvérök felõl.
20
Mártha azért, a mint hallja vala, hogy Jézus jõ, elébe méne; Mária pedig otthon ül vala.
21
Monda azért Mártha Jézusnak: Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem.
22
De most is tudom, hogy a mit csak kérsz az Istentõl, megadja néked az Isten.
23
Monda néki Jézus: Feltámad a te testvéred.
24
Monda néki Mártha: Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor az utolsó napon.
25
Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;
26
És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?
27
Monda néki: Igen Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Istennek Fia, a ki e világra jövendõ vala.
28
És a mint ezeket mondotta vala, elméne, és titkon szólítá az õ testvérét Máriát, mondván: A Mester itt van és hív téged.
29
Mihelyt ez hallá, felkele hamar és hozzá méne.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs
Settings