A feddhetetlenség esküje
5
Távol legyen tõlem, hogy igazat adjak néktek! A míg lelkemet ki nem lehelem, ártatlanságomból magamat ki nem tagadom.
6
Igazságomhoz ragaszkodom, róla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az én szívem.
7
Ellenségem lesz olyan, mint a gonosz, és a ki ellenem támad, mint az álnok.
8
Mert micsoda reménysége lehet a képmutatónak, hogy telhetetlenkedett, ha az Isten mégis elragadja az õ lelkét?
9
Meghallja-é kiáltását az Isten, ha eljõ a nyomorúság reá?
10
Vajjon gyönyörködhetik-é a Mindenhatóban; segítségül hívhatja-é mindenkor az Istent?
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs