Bibliai versek erről: Stubble

Fenséged nagyságával zúzod össze támadóid, kibocsátod haragod s megemészti az õket mint tarlót.

Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél elõtt, és mint a polyva, a melyet forgószél ragad el.

A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

Ezért, mint a polyvát megemészti a tûznek nyelve, és az égõ széna összeomlik: gyökerök megrothad, virágjok mint a por elszáll, mert a seregek Urának törvényét megvetették, és Izráel szentjének beszédét megútálták.

Még alig plántáltattak, még alig vettetének el, alig vert gyökeret a földben törzsük, és Õ csak rájok fuvall, és kiszáradnak és õket, mint polyvát, forgószél ragadja el:

Ki támasztá fel [azt] keletrõl, a kit igazságban hív az õ lábához? A népeket kezébe adja és királyok felett uralkodóvá teszi, kardjával mint port szórja szét, mint repülõ polyvát kézíve által!

Ímé, olyanok lettek, mint a polyva, tûz emészté meg õket, nem mentik meg életöket a lángból, még szén sem marad belõlök melegülésre, sem körülülhetõ parázs!

Azért szétszórom õket, a mint hányja-veti a pozdorját a pusztának szele.

Rohannak a hegyek tetején, mintha hadi szekerek robognának; mintha tarlót emésztõ láng ropogna; a milyen az ütközetre kész hatalmas nép.

Ha annyira összefonódnak is, mint a tüskebokrok, és olyan ázottak is, mint az italuk: megemésztetnek, mint a teljesen megszáradt tarló.

Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütõ-kemencze, és [olyanná] lesz minden kevély és minden gonosztevõ, [mint] a pozdorja, és megégeti õket az eljövendõ nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat.