Bibliai versek erről: Anarchy

És adok nékik gyerkõczöket fejedelmekül, és gyermekek uralkodnak rajtok.

És nyomorba jut a nép; egyik a másik ellen, ki-ki az õ társa ellen támad, a gyermek az öreg ellen, becstelen a tisztes ellen;

És ha valaki megragadja atyja nemzetségébõl való rokonát, [mondván:] Néked ruhád van, légy fejedelmünk és e romlás kezed alatt legyen:

Ez ama napon így fog felkiáltani: Nem leszek sebkötözõ, házamban is nincsen kenyér és nincs ruha; ne tegyetek engem e nép fejedelmévé!

Mert ti szabadságra hivattatok atyámfiai; csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek, sõt szeretettel szolgáljatok egymásnak.

Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Fõképen pedig azokat, a kik a testet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és a hatalmasságot megvetik. Vakmerõk, magoknak kedveskedõk, a kik a méltóságokat káromolni nem rettegnek:

Holott az angyalok, a kik erõre és hatalomra nézve nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr elõtt káromló ítéletet.

De ezek, mint oktalan természeti állatok, a melyek megfogatásra és elpusztításra valók, azokat, a miket nem ismernek, káromolván, azoknak pusztulásával fognak el is pusztulni,

Megkapván gonoszságuk díját, mint a kik gyönyörûségnek tartják a naponkénti dobzódást; undokságok és fertelmek, a kik kéjelegnek az õ csalárdságukban, mikor együtt lakmároznak veletek;

A kiknek szemei paráznasággal telvék, bûnnel telhetetlenek; elhitetik az állhatatlan lelkeket, szívök gyakorlott a telhetetlenségben, átok gyermekei;

A kik elhagyván az egyenes útat, eltévelyedtek, követvén Bálámnak, Bosor fiának útját, a ki a gonoszság díját kedvelte.

De megfeddetett az õ törvénytelenségéért: egy igavonó néma állat emberi szóval szólván, megakadályozta a próféta esztelenségét.

Ezek víztelen kútfõk, széltõl hányatott fellegek, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre.

Mert hiábavalóság kevély [szavait] szólván, testi kívánsággal, bujálkodással elhitetik azokat, a kik valóban elszakadtak a tévelygésben élõktõl,

Szabadságot ígérvén azoknak, holott õk magok a romlottság szolgái; mert a kit valaki legyõzött, az annak szolgájává lett.

Hasonlóképen mégis ezek is álomba merülvén, a testet megfertõztetik, a hatalmasságot megvetik, és a méltóságokat káromolják.

Pedig Mihály arkangyal, mikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondá: Dorgáljon meg téged az Úr!

Ezek pedig azokat káromolják, a miket nem tudnak; a miket pedig természet szerint tudnak, mint az oktalan állatok, azok által megromolnak.

Jaj nékik! mert a Kain útján indultak el, és a Bálám tévelygéseivel bérért szakadtak ki, és a Kóré ellenkezésével vesztek el.

Ezek szennyfoltok a ti szeretetvendégségeiteken, tartózkodás nélkül veletek lakmároznak, magokat hízlalják; víztelen, szelektõl hányt-vetett fellegek; elhervadt, gyümölcstelen, kétszer meghalt és tõbõl kiszaggatott fák;

Tengernek megvadult habjai, a magok rútságát tajtékozók; tévelygõ csillagok, a kiknek a sötétség homálya van fenntartva örökre.