Zsoltárok 62
Csak Isten az én üdvösségem 1–5
1
Az éneklõmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára.
2
Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tõle van az én szabadulásom.
3
Csak õ az én kõsziklám és szabadulásom; õ az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb.
4
Meddig támadtok még egy ember ellen; [meddig] törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dûlõ kerítés ellen?
5
Csak arról tanácskoznak, mimódon vessék õt le méltóságából; szeretik a hazugságot; szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. Szela.
Várj türelemmel egyedül Istenre 6–9
6
Csak Istenben nyugodjál meg lelkem, mert tõle van reménységem.
7
Csak õ az én kõsziklám és szabadulásom; õ az én oltalmam, azért nem rendülök meg.
8
Istennél van szabadulásom és dicsõségem; az én erõs kõsziklám, az én menedékem Istenben van.
9
Bízzatok õ benne mindenkor, ti népek; öntsétek ki elõtte szíveteket; Isten a mi menedékünk. Szela.
Az emberi hiábavalóság és az isteni hatalom 10–13
10
Bizony hiábavalók a közembernek fiai és hazugok a fõembernek fiai; ha mérõserpenyõbe vettetnek, mind alábbvalók a semminél.
11
Ne bízzatok zsarolt javakban, és rablott jószággal ne kevélykedjetek; a vagyonban, ha nõ, ne bizakodjatok;
12
Egyszer szólott az Isten, kétszer hallottam ugyanazt, hogy a hatalom az Istené.
13
Tiéd Uram a kegyelem is. Bizony te fizetsz meg mindenkinek az õ cselekedete szerint!
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs
Study note