Zsoltárok 120

Kiáltás szabadulásért 1–2

1

Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.

2

Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól [és ]a csalárd nyelvtõl!

Az álnokok sorsa 3–4

3

Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!

4

Vitéznek hegyes nyilait fenyõfa parázsával.

Panasz az ellenségesek között való száműzetés miatt 5–7

5

Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!

6

Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyûlölõivel!

7

Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, õk viadalra [készek.]

Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs