A végső cél: Isten uralmának megnyilvánulása
14
Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;
15
Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
16
Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!
17
Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
18
Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
19
Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs