Zsoltárok 68:2-19
2
Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak elõle az õ gyûlölõi.
3
A mint a füst elszéled, úgy széleszted el õket; a mint elolvad a viasz a tûz elõtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elõl;
4
Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten elõtt, és ujjongnak örömmel.
5
Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az õ nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek elõtte.
6
Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az õ szentséges hajlékában.
7
Isten hozza vissza a számûzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
8
Oh Isten, mikor kivonultál a te néped elõtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.
9
A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten elõtt, ez a Sinai hegy is az Isten elõtt, az Izráel Istene elõtt.
10
Bõ záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
11
Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
12
Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivõ asszonyok nagy csapatának.
13
A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
14
Ha cserények között hevertek is: [olyanok lesztek, mint] a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy [mint] vitorla-tollai, a melyek színarany fényûek.
15
Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, [mintha] hó esett [volna] a Salmonon.
16
Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
17
Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony [ezen] lakozik az Úr mindörökké!
18
Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai [hegyen] az õ szent [hajléká]ban.
19
Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütõk is [ide jönnek] lakni, oh Uram Isten!
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs