Zsoltárok 116:1-9
1
Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
2
Mert az õ fülét felém fordítja, azért segítségül hívom õt egész életemben.
3
Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam.
4
És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
5
Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
6
Az Úr megõrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
7
Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
8
Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól [és] lábamat az eséstõl:
9
Az Úr orczája elõtt fogok járni az élõknek földén.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs