Zsoltárok 105:39-42
39
Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze [õket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.
40
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
41
Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42
Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a [melyet tõn] Ábrahámnak, az õ szolgájának.
Bibliaszöveg: Revised Károli (1908) · Közkincs