TRV
Zsoltárok 104:1-9
1
Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2
A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3
A ki vizeken építi fel az õ palotáját, a felhõket rendeli az õ szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4
A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5
Õ fundálta a földet az õ oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6
Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7
Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8
Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9
Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
Settings