Zsoltárok 2 - Magyar · Károli

1

Miért dühösködnek a pogányok, és gondolnak hiábavalóságot a népek?

2

A föld királyai felkerekednek és a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és az õ felkentje ellen:

3

Szaggassuk le az õ bilincseiket, és dobjuk le magunkról köteleiket!

4

Az egekben lakozó neveti, az Úr megcsúfolja õket.

5

Majd szól nékik haragjában, és megrettenti õket gerjedelmében:

6

Én kentem ám fel az én királyomat a Sionon, az én szent hegyemen!

7

Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma nemzettelek téged.

8

Kérjed tõlem és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a föld határait.

9

Összetöröd õket vasvesszõvel: széjjelzúzod õket, mint cserépedényt.

10

Azért, királyok, legyetek eszesek, és okuljatok földnek bírái!

11

Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.

12

Csókoljátok a Fiút, hogy meg ne haragudjék és el ne veszszetek az úton, mert hamar felgerjed az õ haragja. Boldogok mindazok, a kik õ benne bíznak!

Zsoltárok2