Zsoltárok 102:12-22
12
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék; magam pedig, mint a fû, megszáradtam.
13
De te Uram örökké megmaradsz, és a te emlékezeted nemzetségrõl nemzetségre [áll.]
14
Te kelj fel, könyörülj a Sionon! Mert ideje, hogy könyörülj rajta, mert eljött a megszabott idõ.
15
Mert kedvelik a te szolgáid annak köveit, és a porát is kímélik.
16
És félik a népek az Úrnak nevét, és e földnek minden királya a te dicsõségedet;
17
Mivelhogy az Úr megépítette a Siont, megláttatta magát az õ dicsõségében.
18
Oda fordult a gyámoltalanok imádsága felé, és azoknak imádságát meg nem útálta.
19
Irattassék meg ez a következõ nemzedéknek, és a teremtendõ nép dicsérni fogja az Urat.
20
Mert alátekintett az õ szentségének magaslatáról; a mennyekbõl a földre nézett le az Úr.
21
Hogy meghallja a fogolynak nyögését, [és] hogy feloldozza a halálnak fiait.
22
Hogy hirdessék a Sionon az Úrnak nevét, és az õ dicséretét Jeruzsálemben.
Settings